Iratkozzon fel hírlevelünkre
Milyen típusú hírlevelet szeretne?
Vegye fel a kapcsolatot velünk
tovább
Csináld magad öntözés
tovább

Öntözés - A pop up öntözés története

Kinek mit köszönhet az öntözéstechnika

Az elmúlt időben sorra jelennek meg barátaink, kollégáink, a K-Rain magyarországi képviselőjének hírleveleiben olyan állítások, amelyek azt a látszatot keltik, mintha Carl Kah úr és vállalata a K-Rain egymaga hozta volna létre a ma ismert pop up öntözést.
Ne értse félre senki, nem szeretném Kah úr, a Kah család és a K-Rain érdemeit kissebbíteni. Bizony, a munkájuk nélkül ma bizonyosan kicsit másképp nézne ki az öntözéstechnika. Az idősebb Kah úr egyébként is a szívembe lopta magát a találkozásaink alklamával, mert hajlott kora ellenére oly rajongással mutatja be termékeit, amely egyedülálló az iparunkban, kedvessége, közvetlensége megható.

De nem szabad szó nélkül elmennünk a tények mellett, amelyekről már jó ideje tudjuk, hogy makacs dolgok.
Az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalában ezer vagy inkább tízezerszám találhatunk öntözéstechnikával kapcsolatos szabadalmi bejelentéseket, bár ezek egy része - talán szerencsére - sohasem tárgyiasult. Akit érdekel a téma, annak számára egy kis internetes kutatással nagyon szépen kirajzolódhat az elmúlt hatvan év öntözéstechnikai történelme.
Vizsgáljuk a kérdést szabadalmi oldalról. Azt hiszem kijelenthető, hogy egy találmány értékét nem az adja meg, hogy a kitalálójának hány bejegyzett szabadalma van, mint ahogy egy gitáros minőségét sem a terpeszállás szélessége határozza meg. Az egyik legjobb barátom - történetesen szabadalmi ügyvivő - tudna mesélni órákat a hibbant, mániákus feltalálókról, akik minden héten benyújtják a perpetum mobilét.
Kutakodásomból számomra csak az derült ki, hogy a gyártók igyekeznek minden újításukat szabadalmi oltalommal ellátni, nehogy a konkurencia rátegye a mancsát. Van amikor ezek a bejegyzések csak minimális módosításokat takarnak, és természetesen akadnak öntözéstechnikai értelembe vett történelmi szabadalmak is. Arra hivatkozni, hogy ki kinek a szabadalmát használja nagyfokú rövidlátásra utal, mert elmondható, hogy mindenki mindenkinek a szabadalmát használja.


Nézzünk néhány példát:
(Képekre kattintva a teljes szabadalmak letölthetők pdf formátumban)

A bal felső képen található szabadalom benyújtásának ideje 1957 március 26. Az újítás egy földből kiemelkedő forgó szórófejről szól, amelyben már van műanyag alkatrész is. Ebben a találmányban még nem fogaskerék hajtómű adja át a forgató energiát a fúvókatartónak, hanem egy speciális imbolygó betét közvetíti azt, de akinek van egy kis műszaki érzéke, az az ábrákon felfedezheti a mai szórófejek legtöbb alkatrészét.

A jobb felső képen látható szabadalom már egy, a mai szórófejekkel megeggyező kialakítású forgó fejet mutat, a benyújtási dátum: 1961 január 31. Minden megvan benne, ami egy mai szórófejben megtalálható, fúvókasor, irányváltó mechanika, forgásszög állító, fogaskerekes hajtómű, turbina lapátozás és felülről szerelhető készülékház. Aki valamennyire ismeri a TORO golfpálya szórófejeinek kínálatát, annak ismerős lehet a kép, mert ez bizony olyan, mintha a régi 600-as szériát látnánk. Nincs is ezen mit csodálkozni, mivel ez a forradalmi szórófej felkeltette a TORO érdeklődését, Ed Hunter Moist 'O Matic vállalatát 1962-ben megvásárolták és Hunter úr mint műszaki igazgató ott dolgozott a '81-ig. Figyelem! Ez a szórófej már műanyagból készült. Döbbenetes, hogy 1961-ben mennyi újítást sűrítettek bele egyetlen termékbe.

De itt van ez az automata öntözésvezérlő rendszer 1954-ből. Vagy a másik 1955-ből, amely egy elektromechanikus/hidraulikus kapcsolóórát jelent be.

Féltve őrzött kedvencem a kis Moist 'O Matic vezérlő (érdeklődőknek szívesen megmutatjuk az irodánkban), amelynek a szabadalmi leírását örömmel találtam meg
(a bal oldali képre kattintva a szabadalom töltődik le).


De beszélhetnénk az első gumimembrános műanyag vezérlőszelepről is amelyet szintén Ed Hunter alkotott meg. Ma már zömében csak ilyen szelepeket (leginkább elektromos vezérléssel) találunk az öntözésben.

A TORO kínálatában mind a mai napig megtalálható az a 690-es golfpálya szórófej verzió, amely kétféle forgási sebességgel működik, így az egy sorban, a golfpályán elhelyezett fairway fejeknél - azon a két körcikken, ahol a szórófejek nem fedik egymást - lassítja a forgást, így több vizet juttat ki. A szabadalom bejelentésére 1964 január 6-án került sor. Egy újítás időtállóságát ez az példa is nagyon jól mutatja.


Milyen tényeket találhatunk az interneten?

Ha egy számháborúba bocsátkoznánk, akkor a kövevetkező adatokat sorakoztatnánk fel: Edwin J. Hunter szabadalmainak száma 76 db, amelyből Hunter úr zsenijének példázata, hogy megújította a ma Reluxaként is ismert árnyékoló rendszert, de foglalkozott hengermalmokkal és robbanómotor-indító szerkezetekkel is. Természetesen a legtöbb szabadalma az öntözésre vonatkozik. Az első bejelentése 1946-ban történt. Az első öntözéssel kapcsolatos szabadalma 1952-es, az első szórófej 1957-es.
Ezzel szemben Carl Kah úr 66 db szabadalommal bír, ebből az első 1966 július 5. benyújtású. A K-Rain alapítója sokáig automata léptetésű szelepek fejlesztésével foglalkozott, első szórófejes szabadalma 1979 augusztus 27-i.
A Hunter cég további 24 szabadalmat adott be, Richard Hunter további 5-öt.
A K-Rain nevében beadott szabadalmak száma 5 db.
Bizonyára nem találtam meg minden szabadalmat, de azt tudni kell, hogy például a Rain Bird szabadalmainak száma százon felüli.

Zárszó

Mint a bevezetéseben is írtam, a benyújtott szabadalmak száma önmagában még nem minősíti a feltalálót, vannak korszakalkotó újítások és vannak tökéletesítések. Mindkettőnek fontos szerepe van a technikatörténet és a fejlődés szempontjából. Kollégáink logikáját követve a Hunter minden további nélkül hírdethetné, hogy minden forgó szórófej, mágnesszelep az ő szabadalmaira épül, mindenki más koppintott vagy lopott tőlük, de ez nem vezetne sehová.

És azok a "profik" akik mint a K-Rain telepítői - a fent nevezett hírlevélben megszólíttatak mint interjú alanyok - kétségbevonható tárgyi, technikai, öntözéstechnikai és öntözéstechnika-történeti tudás nélkül jelentenek ki olyanokat, hogy "már körvonalazódik, hogy melyik volt előbb; a tyúk, vagy a tojás" jobban teszik ha a csendesebb téli időszakot saját továbbképzésükre fordítják.

Javaslom, hogy szeresse és tisztelje mindenki az automata öntözést - amelyből él, és a családját tartja el - csak tized annyira, amennyire ezek a nagy (h)ősök, Ed Hunter, Carl Kah és munkatársaik szerették/szeretik, és a tőle telhető maximumot nyújtsa a mindennapokban, ekkor a munkánk minősége és megbecsülése is magasabb lesz, és nem lesz arra szükség,  hogy a konkurens márkák tetemre hívásával piacot teremtsünk.

Hordós László Gergely